KEDVES MINDENKI!
BA-S IRODALMI SZAKDOLGOZATI TÉMAVEZETŐK ÉS TÉMÁK ITT:
http://irodalom.web.elte.hu/szakdolg08.html
(és ezt Emesének nagyon köszönjük)NYELVÉSZETI TÉMAVEZETŐK ÉS TÉMÁK EXKLUZÍVAN A BLOGON (titeket is izgalomba hozott a "Jelentéstörténeti huncutkodások"?)
Adamikné Jászó Anna
1. A beszédfajták diákbeszédekben (a Régi új retorika sorozat alapján)
2. Diákbeszédek szerkezete (a Régi új retorika sorozat alapján)
3. Az érvelési közhelyek a mai diákbeszédekben (a Régi új retorika sorozat alapján)
4. Alakzatok a mai diákbeszédekben (a Régi új retorika sorozat alapján)
5. Diákbeszédek komplex retorikai elemzése (a Régi új retorika sorozat alapján)
Szentgyörgyi Rudolf
1. A sumer-magyar nyelvrokonság kérdései nyelvtörténeti szempontból
2. Választott Árpád-kori oklevél szórványainak nyelvtörténeti elemzése
3. A Tihanyi alapítólevél, valamint későbbi oklevelek párhuzamos birtokleírásainak nyelvi és topográfiai elemzése
4. Árpád-kori szövegemlékeink néhány szavának, kifejezésének jelentés-, vallás- és művelődéstörténeti elemzése
5. Szinonimák-e a malaszt és a kegyelem? Szaknyelv-történeti elemzés a HB.-től napjainkig
6. Árpád-kori szövegeink az új és újabb magyar kor határán (intarzia, intertextualitás, vendégszöveg)
7. Árpád-kori szövegeink: élőnyelvi vizsgálatok. Avagy: Mikor megyünk házoá?
8. Kódexeinkben és/vagy nyomtatott szövegemlékeinkben fellelhető választott bibliai szövegrészlet párhuzamos elemzése bármely nyelvi szinten
9. Szentenciaszerű kiszólások, káromkodások XVII–XVIII. századi boszorkánypereinkben
10. Nyelvjárás-történeti vizsgálatok választott boszorkányper szövegében
11. A dárdany és a legecssavas legköneg: a magyar kémiai szaknyelv történetéből
12. Jelentéstörténeti huncutkodások Rejtő Jenő választott művében
BA-S IRODALMI SZAKDOLGOZATI TÉMAVEZETŐK ÉS TÉMÁK ITT:
http://irodalom.web.elte.hu/szakdolg08.html
(és ezt Emesének nagyon köszönjük)NYELVÉSZETI TÉMAVEZETŐK ÉS TÉMÁK EXKLUZÍVAN A BLOGON (titeket is izgalomba hozott a "Jelentéstörténeti huncutkodások"?)
Adamikné Jászó Anna
1. A beszédfajták diákbeszédekben (a Régi új retorika sorozat alapján)
2. Diákbeszédek szerkezete (a Régi új retorika sorozat alapján)
3. Az érvelési közhelyek a mai diákbeszédekben (a Régi új retorika sorozat alapján)
4. Alakzatok a mai diákbeszédekben (a Régi új retorika sorozat alapján)
5. Diákbeszédek komplex retorikai elemzése (a Régi új retorika sorozat alapján)
Szentgyörgyi Rudolf
1. A sumer-magyar nyelvrokonság kérdései nyelvtörténeti szempontból
2. Választott Árpád-kori oklevél szórványainak nyelvtörténeti elemzése
3. A Tihanyi alapítólevél, valamint későbbi oklevelek párhuzamos birtokleírásainak nyelvi és topográfiai elemzése
4. Árpád-kori szövegemlékeink néhány szavának, kifejezésének jelentés-, vallás- és művelődéstörténeti elemzése
5. Szinonimák-e a malaszt és a kegyelem? Szaknyelv-történeti elemzés a HB.-től napjainkig
6. Árpád-kori szövegeink az új és újabb magyar kor határán (intarzia, intertextualitás, vendégszöveg)
7. Árpád-kori szövegeink: élőnyelvi vizsgálatok. Avagy: Mikor megyünk házoá?
8. Kódexeinkben és/vagy nyomtatott szövegemlékeinkben fellelhető választott bibliai szövegrészlet párhuzamos elemzése bármely nyelvi szinten
9. Szentenciaszerű kiszólások, káromkodások XVII–XVIII. századi boszorkánypereinkben
10. Nyelvjárás-történeti vizsgálatok választott boszorkányper szövegében
11. A dárdany és a legecssavas legköneg: a magyar kémiai szaknyelv történetéből
12. Jelentéstörténeti huncutkodások Rejtő Jenő választott művében
Szakdolgozati témajavaslatok (BA-képzés)
Mai Magyar Nyelvi Tanszék
Antalné Szabó Ágnes
1. A nyilvános beszéd típusai és jellemzői
2. Az érvek osztályozása, érvelési modellek
3. A Kossuth-szónokverseny beszédeinek retorikai elemzése
4. A társalgási szövegek retorikája
5. A meggyőzés eszközei a médiaszövegekben
6. A szemináriumi dolgozat/a szakdolgozat mint érvelő szöveg
7. Helyesírás és tipográfia az internetes szövegekben
8. Szaknyelvek helyesírása
Balázs Géza
1. A verbális érintés
2. Információs technológiák és a magyar nyelv
3. Technokultúra
4. Tömegkommunikáció-elméletek
5. Egy közösség kommunikációs rendszere
6. Manipulációs technológiák
7. Közéleti megnyilatkozások retorikája és tipológiája
8. Egy szövegtípus több szempontú bemutatása
9. Folklór szövegek elemzése
10. Alkalmazott szövegtan
Bevizné Róka Jolán
1. Manipulációs technikák a tömegmédiumok nyelvhasználatában
2. Reklámszimbolika
3. Reklámszlogenek
4. A reklámok nyelvi-stiláris jellemzői
5. Vizualitás és verbalitás a reklámokban szemiotikai és stilisztikai szempontból
6. Kommunikációs és nyelvi stratégiák a magyar gyártású szappanoperákban
7. Sajtónyelv kommunikációelméleti megközelítésben
8. A meggyőző kommunikáció nyelvi és nyelven kívüli eszközei
9. Szöveg és beszéd a mobilkommunikációban
10. Kommunikáció az Interneten
Fercsik Erzsébet
1. A nem verbális kommunikáció eszközei az írásbeliségben (kézírás, nyomtatás, e-szövegek; típusaik, funkciójuk, hatásuk stb.)
2. Az elektronikus szövegek nyelvi és kommunikációs vizsgálata (a jellegzetes szövegfajták verbális és nem verbális eszközei)
3. A tankönyv mint kommunikációs eszköz (a nyelvi megformálás és a szövegalkotás sajátosságai, tipográfia és egyéb vizuális eszközök stb.)
4. A magyar helyesírás (egy-egy helyesírási probléma áttekintése; újabb helyesírási jelenségek napjaink írásbeliségében; helyesírási tudatosság; a helyesírás presztízse stb.)
5. Szaknyelv és helyesírás (egy szakterület, hobbi vagy egyéb speciális tevékenység nyelvi kifejezési formáinak és szókészletének helyesírása)
6. A hivatalos iratok fajtái (minták, panelek, konvenciók; nyelvi megformálás)
7. A szövegalkotás folyamata (a bekezdés mint szövegegység)
8. Az önreprezentáció nyelvi és kommunikációs sajátosságai (kommunikációs helyzetek, szövegfajták, névhasználat stb.)
9. Névválasztás, névadás – névhasználat (motivációs vizsgálatok egy közösségben)
10. A nők megnevezése különböző kommunikációs helyzetekben (szólító, említő és önjelölő nevek)
Kaánné Keszler Borbála
1. Metaforizáció a szóalkotásban
2. A kettőspont grammatikai tagoló szerepe
3. A viszonyító melléknevek mondatrészszerepe
4. A viszonyító melléknevek toldalékolási lehetőségei
5. A határozószói alaptagú szintagma
6. A nem mondatrészkifejtő alárendelt mondatok
7. A többszörös jelzős szerkezetek
8. A kettőspont stilisztikája
Kardosné Balogh Judit
1. A nyelvi szintek közötti átmeneti lehetőségek kérdésköre
2. Alaktani kategóriák a magyar nyelvben
3. A morfémaszerkezetek megalkotásának különböző módjai
4. A szófaji rendszerezés lehetőségei és problémái
5. A ragos névszó és a határozószó problematikája
6. A szófajok és a mondatrészek kapcsolata
7. Az alany-állítmányi viszony megítélési lehetőségei
8. Az értelmező kérdésköre
9. A logikai viszonyok megjelenési módjai az összetett mondatokban
10. A mai magyar nyelv jellemző szóalkotási módjai.
Kissné Bartha Csilla
1. A kétnyelvű nyelvhasználat
2. Globalizáció, Európai Unió és a kisebbségek nyelvi jogai
3. Nyelvmegtartás és nyelvcsere kisebbségi közösségekben
4. Szociolingvisztikai vizsgálatok cigány (romani/beás/romungro) közösségekben
5. Nyelvi hátrány és iskola (cigány gyermekek/nyelvjárási hátterű gyermekek/siket gyermekek)
6. Nyelvideológiai és attitűdvizsgálatok
7. Nyelv és identitás
8. Egy kiválasztott közösség/csoport nyelvi gyakorlatának szociolingvisztikai/etnográfiai leírása
9. Társadalmi nem és nyelvhasználat
10. A beszélés szabályai (korpusz alapján)
Kugler Nóra
1. Bizonyos szófajok (főleg: módosítószók, partikulák) kiválasztott elemeinek, csoportjainak funkcionális vizsgálata korpusz alapján
2. Egy-egy nyelvi jelenség a mai nyelvhasználatban (a használat feltérképezése: mintavételezés és elemzés)
3. Az evidencialitás jelölői magyarban
4. A szubjektivizáció (különösen a modális főmondatokkal és a módosítószókkal összefüggésben)
5. Módbeli (vagy modális) segédigék a magyarban
6. Az episztemikus bizonyosság és bizonytalanság, illetve a kételkedés kifejezőeszközei a magyarban
7. A grammatikaiidő-jelölés funkciói, idő és modalitás (pl. az irrealitás kifejezésének) összefüggése
8. A grammatikaimód-jelölés funkciói
9. A határozórendszer egy kritikus pontja: a tekintethatározó problematikája (összefüggésben a nézőpont jelölésével)
10. Az attitűdjelölés a magyarban
Laczkó Krisztina
1. A szófajiság elméleti kérdéseinek vizsgálata
2. A névmások funkcionális-szemantikai vizsgálata
3. Az alany és állítmány viszonya a magyarban
4. Az morfémaalternáció kérdése a magyarban
5. A nem mondatrészkifejtő mellékmondatok problémaköre
6. Rendszer és logika a helyesírásban
7. Az egybe- és különírás kérdésköre a grammatika tükrében: összetett szavak és szerkezetek elhatárolása
8. A tulajdonnevek helyesírásának problémás esetei
9. Az állatnévadás és szociolingvisztikai vonatkozása
10. Az internetes nyelvhasználat: a topikok szövegeinek jellegzetességei
Lengyel Klára
1. A toldalékmorfémák elhatárolása
2. A szavak alaki tagolása
3. Igenemek a magyar nyelvben
4. A gyűjtőnevek
5. Mi a segédige?
6. A melléknevek osztályozása
7. Az igenevek szófaji és mondattani kérdései
8. A mondatrészek szerkezeti felépítése
9. A szervetlen mondatrészek és mondatrészletek helye, szerepe a mondatban
10. Az értelmező kérdésköre
Lőrinczi Réka
1. A -hat/-het képző
2. Igekötőzés és szóképzés összefüggései
3. Az igekötők szócsaládon belül: tőszavakban és származékszavakban
4. A szavak vonzatszerkezeti sajátságai és az összetett szavak
5. Fogalomköri csoportok. Pl.: emberi tulajdonságok: előnyös, jó tulajdonságok – nem előnyös tulajdonságok (pl. észbeli gyarlóság) nevei (esetleg kontrasztív alapon)
6. A rokonsági elnevezésekről
7. Szaknyelvek szókészlete. Pl. a nyelvtudományi szakszók (adalékok az elnevezések történetéhez)
8. Szójelentés-függő bővítménytan
9. Eredeti és fordított szövegek szófajtani összevetése
10. A névszói állítmány bővítményei
Szathmári István
1. A szecesszió Szomory valamely drámájában
2. Impresszionista jegyek Áprily költészetében
3. Németh László költői nyelve
4. Szenczi Molnár Albert nyelvtanának jelentősége
5. Bitnicz Lajos és a stilisztika
6. Révai stilisztikai munkája és a funkcionális stilisztika
7. Az extralingvális eszközök stilisztikai lehetőségei
8. Szójátékok a reklámokban
9. Az alakzatok szerepe a mai sajtónyelvben
10. Címtípusok a rádióban és a televízióban
Tátrai Szilárd
1. A nézőpont szövegtani vizsgálata
2. Narratív diskurzusok szövegtipológiai vizsgálata
3. Az irónia alakzatának stilisztikája
4. A megszólítás alakzatai
5. Az idézési módok szövegtani és stilisztikai vizsgálata
6. A deixis szövegtani vizsgálata
7. A személyjelölés elbeszélő szövegekben
8. Az időjelölés elbeszélő szövegekben
9. A térjelölés elbeszélő szövegekben
Tolcsvai Nagy Gábor
1. Anaforakérdések a magyarban
2. Egy szó poliszemikus vagy szinonimikus jelentésszerkezete
3. Az egyszerű magyar mondat funkcionális kognitív szemantikai leírásának kérdései
4. Konstrukciós, funkcionális vagy kognitív mondatleírások
5. Egy mai magyar író vagy költő szójátékainak jelentéstana
6. Fogalmi metaforarendszerek egy 19. vagy 20. századi magyar költő életművében
7. Egy 19. vagy 20. századi magyar író vagy költő nyelvezetének jellegzetességei
8. A magyar nyelv mint stíluspotenciál
9. A stílus szociokulturális összetevői
10. Magyarpárú kétnyelvűségi jelentéstani vizsgálatok
Tóth Etelka
1. IKT és nyelv
2. Publikálás a weben – A honlapszerkesztés nyelvi kérdései
3. A digitális kommunikáció hapax legomenonjai
4. A webkommunikáció előnyei és hátrányai
5. Korszerű információtárolás nyelvi megközelítésben
6. A nyelvi globalizáció következményei
7. Nyelvi változások napjainkban
Túriné Raátz Judit
1. Kommunikáció az interneten
2. A kommunikáció szintjei
3. A női és a férfi kommunikáció jellemzői
4. A nem nyelvi kommunikáció sajátosságai
5. A fatikus elemek típusai és szerepük a kommunikációban
6. Érvek a reklámokban
7. Napjaink beszédfajtái
8. A hírműsorok retorikája
9. Beszédelemzések
Mai Magyar Nyelvi Tanszék
Antalné Szabó Ágnes
1. A nyilvános beszéd típusai és jellemzői
2. Az érvek osztályozása, érvelési modellek
3. A Kossuth-szónokverseny beszédeinek retorikai elemzése
4. A társalgási szövegek retorikája
5. A meggyőzés eszközei a médiaszövegekben
6. A szemináriumi dolgozat/a szakdolgozat mint érvelő szöveg
7. Helyesírás és tipográfia az internetes szövegekben
8. Szaknyelvek helyesírása
Balázs Géza
1. A verbális érintés
2. Információs technológiák és a magyar nyelv
3. Technokultúra
4. Tömegkommunikáció-elméletek
5. Egy közösség kommunikációs rendszere
6. Manipulációs technológiák
7. Közéleti megnyilatkozások retorikája és tipológiája
8. Egy szövegtípus több szempontú bemutatása
9. Folklór szövegek elemzése
10. Alkalmazott szövegtan
Bevizné Róka Jolán
1. Manipulációs technikák a tömegmédiumok nyelvhasználatában
2. Reklámszimbolika
3. Reklámszlogenek
4. A reklámok nyelvi-stiláris jellemzői
5. Vizualitás és verbalitás a reklámokban szemiotikai és stilisztikai szempontból
6. Kommunikációs és nyelvi stratégiák a magyar gyártású szappanoperákban
7. Sajtónyelv kommunikációelméleti megközelítésben
8. A meggyőző kommunikáció nyelvi és nyelven kívüli eszközei
9. Szöveg és beszéd a mobilkommunikációban
10. Kommunikáció az Interneten
Fercsik Erzsébet
1. A nem verbális kommunikáció eszközei az írásbeliségben (kézírás, nyomtatás, e-szövegek; típusaik, funkciójuk, hatásuk stb.)
2. Az elektronikus szövegek nyelvi és kommunikációs vizsgálata (a jellegzetes szövegfajták verbális és nem verbális eszközei)
3. A tankönyv mint kommunikációs eszköz (a nyelvi megformálás és a szövegalkotás sajátosságai, tipográfia és egyéb vizuális eszközök stb.)
4. A magyar helyesírás (egy-egy helyesírási probléma áttekintése; újabb helyesírási jelenségek napjaink írásbeliségében; helyesírási tudatosság; a helyesírás presztízse stb.)
5. Szaknyelv és helyesírás (egy szakterület, hobbi vagy egyéb speciális tevékenység nyelvi kifejezési formáinak és szókészletének helyesírása)
6. A hivatalos iratok fajtái (minták, panelek, konvenciók; nyelvi megformálás)
7. A szövegalkotás folyamata (a bekezdés mint szövegegység)
8. Az önreprezentáció nyelvi és kommunikációs sajátosságai (kommunikációs helyzetek, szövegfajták, névhasználat stb.)
9. Névválasztás, névadás – névhasználat (motivációs vizsgálatok egy közösségben)
10. A nők megnevezése különböző kommunikációs helyzetekben (szólító, említő és önjelölő nevek)
Kaánné Keszler Borbála
1. Metaforizáció a szóalkotásban
2. A kettőspont grammatikai tagoló szerepe
3. A viszonyító melléknevek mondatrészszerepe
4. A viszonyító melléknevek toldalékolási lehetőségei
5. A határozószói alaptagú szintagma
6. A nem mondatrészkifejtő alárendelt mondatok
7. A többszörös jelzős szerkezetek
8. A kettőspont stilisztikája
Kardosné Balogh Judit
1. A nyelvi szintek közötti átmeneti lehetőségek kérdésköre
2. Alaktani kategóriák a magyar nyelvben
3. A morfémaszerkezetek megalkotásának különböző módjai
4. A szófaji rendszerezés lehetőségei és problémái
5. A ragos névszó és a határozószó problematikája
6. A szófajok és a mondatrészek kapcsolata
7. Az alany-állítmányi viszony megítélési lehetőségei
8. Az értelmező kérdésköre
9. A logikai viszonyok megjelenési módjai az összetett mondatokban
10. A mai magyar nyelv jellemző szóalkotási módjai.
Kissné Bartha Csilla
1. A kétnyelvű nyelvhasználat
2. Globalizáció, Európai Unió és a kisebbségek nyelvi jogai
3. Nyelvmegtartás és nyelvcsere kisebbségi közösségekben
4. Szociolingvisztikai vizsgálatok cigány (romani/beás/romungro) közösségekben
5. Nyelvi hátrány és iskola (cigány gyermekek/nyelvjárási hátterű gyermekek/siket gyermekek)
6. Nyelvideológiai és attitűdvizsgálatok
7. Nyelv és identitás
8. Egy kiválasztott közösség/csoport nyelvi gyakorlatának szociolingvisztikai/etnográfiai leírása
9. Társadalmi nem és nyelvhasználat
10. A beszélés szabályai (korpusz alapján)
Kugler Nóra
1. Bizonyos szófajok (főleg: módosítószók, partikulák) kiválasztott elemeinek, csoportjainak funkcionális vizsgálata korpusz alapján
2. Egy-egy nyelvi jelenség a mai nyelvhasználatban (a használat feltérképezése: mintavételezés és elemzés)
3. Az evidencialitás jelölői magyarban
4. A szubjektivizáció (különösen a modális főmondatokkal és a módosítószókkal összefüggésben)
5. Módbeli (vagy modális) segédigék a magyarban
6. Az episztemikus bizonyosság és bizonytalanság, illetve a kételkedés kifejezőeszközei a magyarban
7. A grammatikaiidő-jelölés funkciói, idő és modalitás (pl. az irrealitás kifejezésének) összefüggése
8. A grammatikaimód-jelölés funkciói
9. A határozórendszer egy kritikus pontja: a tekintethatározó problematikája (összefüggésben a nézőpont jelölésével)
10. Az attitűdjelölés a magyarban
Laczkó Krisztina
1. A szófajiság elméleti kérdéseinek vizsgálata
2. A névmások funkcionális-szemantikai vizsgálata
3. Az alany és állítmány viszonya a magyarban
4. Az morfémaalternáció kérdése a magyarban
5. A nem mondatrészkifejtő mellékmondatok problémaköre
6. Rendszer és logika a helyesírásban
7. Az egybe- és különírás kérdésköre a grammatika tükrében: összetett szavak és szerkezetek elhatárolása
8. A tulajdonnevek helyesírásának problémás esetei
9. Az állatnévadás és szociolingvisztikai vonatkozása
10. Az internetes nyelvhasználat: a topikok szövegeinek jellegzetességei
Lengyel Klára
1. A toldalékmorfémák elhatárolása
2. A szavak alaki tagolása
3. Igenemek a magyar nyelvben
4. A gyűjtőnevek
5. Mi a segédige?
6. A melléknevek osztályozása
7. Az igenevek szófaji és mondattani kérdései
8. A mondatrészek szerkezeti felépítése
9. A szervetlen mondatrészek és mondatrészletek helye, szerepe a mondatban
10. Az értelmező kérdésköre
Lőrinczi Réka
1. A -hat/-het képző
2. Igekötőzés és szóképzés összefüggései
3. Az igekötők szócsaládon belül: tőszavakban és származékszavakban
4. A szavak vonzatszerkezeti sajátságai és az összetett szavak
5. Fogalomköri csoportok. Pl.: emberi tulajdonságok: előnyös, jó tulajdonságok – nem előnyös tulajdonságok (pl. észbeli gyarlóság) nevei (esetleg kontrasztív alapon)
6. A rokonsági elnevezésekről
7. Szaknyelvek szókészlete. Pl. a nyelvtudományi szakszók (adalékok az elnevezések történetéhez)
8. Szójelentés-függő bővítménytan
9. Eredeti és fordított szövegek szófajtani összevetése
10. A névszói állítmány bővítményei
Szathmári István
1. A szecesszió Szomory valamely drámájában
2. Impresszionista jegyek Áprily költészetében
3. Németh László költői nyelve
4. Szenczi Molnár Albert nyelvtanának jelentősége
5. Bitnicz Lajos és a stilisztika
6. Révai stilisztikai munkája és a funkcionális stilisztika
7. Az extralingvális eszközök stilisztikai lehetőségei
8. Szójátékok a reklámokban
9. Az alakzatok szerepe a mai sajtónyelvben
10. Címtípusok a rádióban és a televízióban
Tátrai Szilárd
1. A nézőpont szövegtani vizsgálata
2. Narratív diskurzusok szövegtipológiai vizsgálata
3. Az irónia alakzatának stilisztikája
4. A megszólítás alakzatai
5. Az idézési módok szövegtani és stilisztikai vizsgálata
6. A deixis szövegtani vizsgálata
7. A személyjelölés elbeszélő szövegekben
8. Az időjelölés elbeszélő szövegekben
9. A térjelölés elbeszélő szövegekben
Tolcsvai Nagy Gábor
1. Anaforakérdések a magyarban
2. Egy szó poliszemikus vagy szinonimikus jelentésszerkezete
3. Az egyszerű magyar mondat funkcionális kognitív szemantikai leírásának kérdései
4. Konstrukciós, funkcionális vagy kognitív mondatleírások
5. Egy mai magyar író vagy költő szójátékainak jelentéstana
6. Fogalmi metaforarendszerek egy 19. vagy 20. századi magyar költő életművében
7. Egy 19. vagy 20. századi magyar író vagy költő nyelvezetének jellegzetességei
8. A magyar nyelv mint stíluspotenciál
9. A stílus szociokulturális összetevői
10. Magyarpárú kétnyelvűségi jelentéstani vizsgálatok
Tóth Etelka
1. IKT és nyelv
2. Publikálás a weben – A honlapszerkesztés nyelvi kérdései
3. A digitális kommunikáció hapax legomenonjai
4. A webkommunikáció előnyei és hátrányai
5. Korszerű információtárolás nyelvi megközelítésben
6. A nyelvi globalizáció következményei
7. Nyelvi változások napjainkban
Túriné Raátz Judit
1. Kommunikáció az interneten
2. A kommunikáció szintjei
3. A női és a férfi kommunikáció jellemzői
4. A nem nyelvi kommunikáció sajátosságai
5. A fatikus elemek típusai és szerepük a kommunikációban
6. Érvek a reklámokban
7. Napjaink beszédfajtái
8. A hírműsorok retorikája
9. Beszédelemzések
